Gyógyszer-Információ

OGYEI logo hiv

akademia_Uj_logo

Akadémia Patika web


Keresés az oldalon...

Oldalletöltések

Oldalletöltések száma: 1408016

Ruska EvaIdőeltolódást két esetben tapasztalhatunk. Évente kétszer az országok egy részében megélik az emberek a nyári időszámításra történő átállást, majd az onnan történő visszalépést. A másik esetben utazni kell, mégpedig a földrajzi hosszúsági fokok mentén minél nagyobb távolságokat. Ekkor az időeltolódás oka az összehangolt világidőhöz viszonyított eltérések, azaz időzónák. Mindez nem csak az óráink átállítását jelenti, hanem szervezetünket is megviselheti, ehhez biológiai óránknak is igazodnia kell. Az átállásról Dr. Ruska Éva pszichológussal beszélgettünk.

 

- Köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket. Milyen folyamat játszódik le az emberi szervezetben, amikor március utolsó vasárnapján az órák átállításával megkezdődik a nyári időszámítás?
- Az óraátállítás biológiai óránkat zavarja meg. Az ember biológiai órája a nap 24 órájában az ébrenlét és az alvás ritmusát a napfényhez és a sötétséghez igazítva állítja be. Ha az alvásidőből akár csak 1 órát is elveszünk az  átmenetileg kellemetlen tüneteket: fejfájást, dekoncentrációt, ingerlékenységet, fáradékonyságot okozhat, ennek következtében akár az alvási ciklusunk is felborulhat. Akiknek ez az 1 óra elvétele komoly megterhelést jelent, azoknál jelentkezhet alvászavar, kialvatlanság, aminek pszichésen lehangoló hatása lehet, ez pedig szomorúság, harag, kedvetlenség  érzéssel társulhat.
 
- Azon túl, hogy az óraátállítással  energiát takarítunk meg,  Ön szerint van az óraátállításnak bármilyen pozitív hatása a szervezetünkre, pszichés állapotunkra, vagy nevezhetjük egy szükséges rossznak?
- Az óraátállítás  okozta kellemetlen tünetek nem mindenkinél jelentkeznek. Vannak, akik érzékenyebben reagálnak arra, ha az alvási időjükből elvesznek 1 órát,  az ezzel együtt járó negatív hatások megélése azonban egyénenként eltérő, változó.  
Az óraátállításnak a már említett negatív hatások mellett néhány előnye is van, például hosszabbak lesznek a nappalok, délután és esténként több időt tölthetünk napsütésben. Gondoljunk csak arra, hogy nyáron este 8 óra után még sétálhatunk a napsütésben, ennek pedig jelentős szerepe van a szervezetünk számára fontos  D-vitamin előállításában. Természetes fényben, a hosszabb ideig tartó napsütésben több lesz az energiánk is, így  hatékonyabban tudunk tanulni, dolgozni.

- Kérem, beszéljen arról, miért borul fel biológiai óránk és mi okoz pszichikai zavart, ha példának okáért Bécsben 10:00 órakor repülőre ülünk, 8 órát utazunk, majd leszállunk Washington DC-ben, ahol éppen ugyanazon a napon a megérkezés pillanatában még csak 12:00 óra van, holott a szervezetünk este 18:00 órának észleli?
- Napi 24 órás ritmusunkat, így az elalvást és az ébredést is, saját belső biológiai óránk szabályozza. Külső hatásokra, ilyen lehet pl. az időeltolódás, a szervezet megszokott ritmusa felborul, aminek következtében számos kellemetlen hatással kell megbirkózniuk azoknak akik nehezebben viselik az átállást. Előfordulhat átmeneti alvászavar, ami nagy távolságú repüléskor - az egyik időzónából  egy másik időzónába történő átlépéskor - az időeltolódás okozta jetlag (átállás) kellemetlen hatásaként jelentkezik. Emiatt az elalvás- ébredés időpontja megváltozik. Az átállást nehezíti, hogy a  szervezet  teljesen érthető módon, a belső biológiai órájának megfelelően  válaszol:  aludna, amikor ébren kellene lennie és ébren van, amikor aludnia kellene.  A több órás időeltolódás hatására  nehezebb lesz az elalvás és gond lehet az is, hogy reggel a már megszokottnál korábban ébredünk, így kevesebbet alszunk.  Ebből következik, hogy  fáradtabbak, ingerlékenyebbek leszünk, csökkenhet a összpontosító képességünk.    Mindez frusztrálóan hathat ránk, rossz hangulati állapothoz vezethet. A kellemetlen tünetek az átállás után, valamint a hazatérést követően a visszaállás után  megszűnnek az alvászavarral együtt.   

- A „jetlag”  által okozott  kellemetlen érzésekről kérdezem: tudunk bárhogyan védekezni, „át tudjuk verni” a szervezetünket és az elménket, hogy ezeket a negatív hatásokat ne észleljük?
- A szervezet magától is képes átállni az új időzónákra. Azt gondolom, hogy a védekezés helyett inkább készüljünk arra, hogy más időzónában leszünk majd. Így amikor távolabbi ország(ok)ba tervezünk utazást  a „más időzónára készülve”, indulás előtt néhány nappal próbáljunk meg többet aludni.  Akik sokat kávéznak, próbálják meg már itthon csökkenteni a kávéfogyasztást, figyeljünk oda az étkezésre, az általános folyadékfogyasztásra is. Amikor a távoli helyre megérkezünk, már aznap próbáljunk meg alkalmazkodni az ottani időzónához,  ha este van, próbáljunk meg aludni, ha nappal van, akkor minél több időt levegőn tölteni. Vannak, akik időt adnak maguknak az átállásra, ezért az első és a második napon még az otthoni időzónának megfelelően viselkednek, de tudnunk kell, hogy minél később kezdjük el az alkalmazkodást, annál később történik meg az átállás. Amikor egy másik időzónában vagyunk a jetlag-el járó kellemetlenségeket csökkenthetjük, reggeli futással vagy sétával is. Ez elősegíti az agyban a magasabb szerotonintermelést, aminek hatására könnyebben tudunk alkalmazkodni a megváltozott külső ingerekhez.

- Létezik-e terápiás eljárás, aminek segítségével saját magunk képesek leszünk alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, ill. van-e lehetőség szükség esetén (orvos) szakember segítségét igénybe venni? Ez főként azok számára lehet segítség, akik rendszeresen és gyakran utaznak nagy távolságokat.
- Ahogy azt már említettem, magunk is irányíthatjuk az átállást az alvás- ébrenlét szabályozásával.  Különböző ellazulásos technikák alkalmazásával segíthetjük a gyorsabb elalvást. Relaxáljunk elalvás előtt! Vannak, akiknek az otthon már jól bevált zenehallgatás vagy az olvasás segít az elalvásban.  Figyeljünk oda arra is, hogy mikor és mit vacsorázunk, délután pedig, ha tehetjük, kerüljük a kávéfogyasztást. Amikor hazaérkezünk megszokott időzónánkba, a visszaállás során is találkozunk a jetlag-el járó nehézségekkel.  Ekkor is jelentkezhetnek azok a tünetek, amik az átállás kísérőjelei voltak a másik időzónában (fejfájás, fáradtság érzése, ingerlékenység, koncentrációképesség csökkenése, alvászavar). Az alvászavar esetében nem csak az elalvást segíthetjük, hanem a felébredést is. Ez utóbbihoz használjunk fényterápiát, így könnyebb lehet az ébredés. Ehhez elég, ha a reggeli napfényt beengedjük a szobába, ahol alszunk. Akiknél a visszaállás után sem szűnik meg az alvászavar, azok kérjenek segítséget szakembertől, hogy minél rövidebb idő alatt visszatérhessenek a már megszokott 24 órás napi ciklusukhoz.
Biológiai óránk számos szinten „karmestere” életünknek, becsaphatjuk, de nem érdemes mert az eredeti állapothoz való „visszatérés” sok energiánkba kerülhet.

- Köszönjük a kimerítő válaszokat. A Doktornő szakterületeiről, valamint magánrendelésének elérhetőségeiről a http://ruskaevadr.hu/ weboldalon

Egészségvédelem


Bónuszprogram

Kulcs Bónuszprogram

KULCS akciós újság

kulcs logo

ÜgyeletInfo

ugyelet

A részletek itt olvashatók! Kattintson!

© AkadémiaPatika 2011. | Oldaltérkép | Adatkezelési tájékoztató| Jognyilatkozat | Impresszum
A honlap oldalain található gyógyszerrel kapcsolatos információk, betegség esetén nem helyettesítik a szakember megkeresésének szükségességét.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg gyógyszerészét!